Koszovó: megvalósul a szerbek katasztrófa-forgatókönyve?
2007. november 06. 15:46, utolsó frissítés: 15:46
A közvetítői tárgyalások újabb bécsi fordulójának kudarca után a koszovói albán vezetők nem látnak lehetőséget arra, hogy megállapodjanak Belgráddal a dél-szerbiai tartomány jövőjéről – derül ki azokból a nyilatkozatokból, amelyeket képviselőik adtak a keddi osztrák sajtónak.
Hasim Thaqi, a legnagyobb koszovói ellenzéki párt vezetője azt mondta a Die Presse lapnak, hogy "ha száz évig tárgyalnánk, akkor sem tudnánk kompromisszumra jutni Szerbiával Koszovó státusáról". Leszögezte, hogy az albán fél álláspontja változatlan: nem csak akarja, de
jogában állónak is tekinti, hogy kinyilvánítsa Koszovó önállóságát.
Kifejtette, hogy a december 10-i határidőig tiszteletben tartják a válságban közvetítő nemzetközi összekötő csoport által megszabott forgatókönyvet, de utána meghozzák a szükséges döntéseket a függetlenné válás menetrendjéről. "Azt várjuk, hogy a legfontosabb országok, köztük az Egyesült Államok és a jelentősebb európai országok, rövid időn belül elismernek majd bennünket" – mondta Thaqi, akit a Die Presse szerint esélyesnek tartanak arra, hogy a november 17-i koszovói parlamenti választások után átvegye a kormányfői tisztséget.
Úgy vélekedett, hogy december 10-e után Oroszország már nem lesz képes megakadályozni az önálló Koszovó nemzetközi elismerését. Magabiztosan nyilatkozott arról is, hogy a térség államai – közéjük sorolta Szlovéniát, Horvátországot, Macedóniát, Montenegrót és Albániát – ugyancsak tudomásul fogják venni Koszovó függetlenségét.
Thaqi nem fél attól, hogy kiújulhatnak a harcok a szerbek és az albánok között. "A háború Koszovóban egyszer s mindenkorra véget ért" – közölte az egykori gerillaparancsnok.
Hasonló értelemben nyilatkozott a jelenlegi koszovói miniszterelnök is. Agim Ceku azt mondta a Der Standard keddi számában megjelent interjúban, hogy a függetlenség kinyilvánítása még az év vége előtt megtörténik. Arra számít, hogy miután
tekintélyes számú ország elismeri Koszovó függetlenségét,
az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot hoz majd a jelenlegi ENSZ-közigazgatás felváltásáról egy európai uniós misszióval.
Beszámolt arról, hogy a hétfői bécsi tárgyalásokon azt javasolta a szerb félnek: állapodjanak meg abban, hogy nem tudnak megállapodni egymással. "A tegnapi találkozó után arra a következtetésre kell jutnunk, hogy nem vagyunk képesek előrevivő utat találni" – hangoztatta.
Belgrád olyasfajta széles körű autonómiát képzelt el Koszovónak, mint amilyet Hongkong élvez különleges státusú területként, ám Kínán belül – fejtették ki a szerb vezetők az albán félnek a hétfő délutáni, közvetlen tárgyalásokon Bécsben. Az APA osztrák hírügynökségnek kiszivárogtatott beszédében Boris Tadic szerb elnök azt mondta, hogy a hongkongi modell alapul szolgálhatna egy olyan megoldáshoz, amely elősegítené a térségbeli stabilitás és az európai integráció erősítését.
Megismételte azt a szerb álláspontot, amely szerint a konfliktus megoldásához a legfőbb eszközt a Biztonsági Tanács 1244-es számú, Szerbia szuverenitását és területi épségét megerősítő, ugyanakkor Koszovónak kiterjedt autonómiát kilátásba helyező határozata nyújtja.
Hétfőn Albert Rohan, a kérdés egyik legismertebb szakértője kifejtette: értelmetlenek a Koszovó jövőjéről folytatott tárgyalások, mivel
esélye sincs a kompromisszumos megoldásnak.
Az osztrák diplomata, aki az ENSZ-főtitkár – tisztségéből máig fel nem mentett – koszovói közvetítőjének, Martti Ahtisaarinak a helyettese volt, az újabb bécsi tárgyalási forduló napján, a belgrádi média által ismertetett nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy akármeddig tartsanak is a megbeszélések, nem lesz elmozdulás a jelenlegi holtpontról.
"Szerbia világosan kimondta, hogy nem fogadja el Koszovó függetlenségét, Pristina pedig hasonló egyértelműséggel kinyilvánította, hogy a függetlenségnél kevesebbel nem éri be. Naivitás volna arra számítani, hogy bármelyik fél álláspontja megváltozik" – fogalmazott az ősi francia hercegi család nemzetközi ügyekben igen jártas tagja.
Rohan szerint Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása esetén kisebb "akciókra" számítani lehet ugyan Koszovó északi és déli részén (ahol a szerbek tömbben élnek), de csekély a valószínűségük a nagyobb fegyveres összetűzéseknek. Az egyoldalúan, nemzetközi döntés nélkül kikiáltott függetlenséget pedig – a tervek szerint a jövőben Koszovót felügyelő – EU tagállamainak csupán elenyészően kis része nem fogadja el. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!