Elismerte az örmény népirtást az amerikai képviselőház külügyi bizottsága
2007. október 11. 11:20, utolsó frissítés: 11:20
Felzúdulást keltett Törökországban, hogy az amerikai képviselőház külügyi bizottsága szerdán elfogadta az örmények elleni népirtásról szóló kongresszusi határozatot. A képviselőház ezzel megtette az első lépést a - jelképes értékű - határozat elfogadása felé.
Abdullah Gül török államfő elfogadhatatlannak nevezte a történteket. Ankarában és Isztambulban szerdán százak tüntettek az amerikai nagykövetség, illetve főkonzulátus előtt a határozat tervezett elfogadása miatt. A határozat népirtásnak ismeri el az oszmán birodalom végnapjaiban az örmények körében törökök által véghezvitt vérengzéseket.
Az oszmán birodalomban 1915 és 1917 között az örmények között végrehajtott mészárlásoknak és deportálásoknak több mint 1,5 millió halálos áldozata volt Örményország szerint, 250-500 ezer Törökország szerint, amely visszautasítja a népirtás megnevezést, jóllehet ezt többek között Franciaország, Kanada és az Európai Parlament már elismerte.
A törökökkel vívott véres összecsapások már a 19. század végén elkezdődtek, és 200 ezer halottat követeltek az 1894-től 1909-ig terjedő időszakban örmény források szerint.
Az oszmán birodalom Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia oldalán harcolt az I. világháborúban. 1915. április 24-én örmények ezreit tartóztatták le azzal a gyanúval, hogy ellenséges nacionalista érzelmekkel viszonyulnak a központi kormányhoz. Május 26-án egy rendkívüli törvény felhatalmazást adott a "belbiztonsági okok miatti" deportálásokra.
Anatólia és (az 1921-ben Törökországba beolvasztott) Kilikia örmény lakosságát "belső ellenségnek" nyilvánították és erőszakkal a mezopotámiai sivatagba száműzték. Rengetegen meghaltak az úton vagy a táborokban.
Az oszmán birodalom 1920-ban, két évvel azután megszűnt, hogy 1918 májusában megalakult a független örmény állam.
Törökország manapság már elismeri, hogy voltak mészárlások és hogy sok örmény belehalt a deportálásokba. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ez megtorlás volt egy olyan népcsoporttal szemben, amely az I. világháború alatt összejátszott az orosz ellenséggel, és az örmények több tízezer törököt gyilkoltak meg.
Az Európai Parlament 1987. június 18-án ismerte el az örmények elleni népirtást. Franciaország volt 2001-ben az első nagy európai ország, amely hasonlóképp cselekedett egy olyan törvénnyel, amely kimondta: "Franciaország nyilvánosan elismeri az 1915-ös örmény népirtást", de nem nevezte meg nyíltan a törököket felelősökként.
Napjainkban 3,2 millió örmény él Örményországban és több mint 4 millió szórványban, főként Oroszországban, a Közel-Keleten, Kanadában, az Egyesült Államokban és Franciaországban. (MTI/AFP, MTI/AP/AP/Reuters) -
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!