Rushdie-bábukat és brit zászlókat égettek Pakisztánban
2007. június 21. 16:15, utolsó frissítés: 16:17
Világszerte tiltakozással fogadták az iszlám országokban Salman Rushdie, a néhai Khomeini ajatolláh által vallási rendelettel "halálra ítélt" indiai származású író nagy-britanniai lovaggá ütésének hírét.
Irán hivatalosan tiltakozott Nagy-Britanniánál. Behívatták a teheráni külügyminisztériumba Geoffrey Adams nagykövetet, és közölték vele: "az iszlámot megsértő író lovaggá ütését provokatív cselekedetnek" tekinti az iráni kormány. A brit nagykövet hangsúlyozta válaszában, hogy a brit kormány tiszteli az iszlámot.
Az egyiptomi parlament is bírálta Rushdie nagy-britanniai lovaggá ütését, "hibának" nevezve a lépést. "Kitüntetni valakit, aki megsértette a muzulmán vallást, még nagyobb hiba, mint Mohamed prófétáról szóló karikatúrákat közölni" - jelentette ki Fati Szurur, az egyiptomi parlament elnöke.
A hét első két napjához hasonlóan szerdán is voltak tüntetések Pakisztánban a Rushdie-nak juttatott brit elismerés miatt. A tüntetők britellenes jelszavakat hangoztattak, és sürgették az író ellen kiadott fatva végrehajtását. Mintegy 300 nő, köztük egy iszlamista párt több parlamenti képviselője gyűlt össze az iszlámábádi parlament előtt, hogy kifejezze haragját.
Karacsiban Rushdie-t ábrázoló bábukat égettek,
Multanban brit zászlókat. A The News című angol nyelvű lap szerint ez a brit lépés "egyike azoknak a megmagyarázhatatlan őrültségeknek, amelyek csak fokozzák a szélsőségesek elszántságát ebben a veszélyesen labilis világban". A Nava-i-Vakt szerint a Rushdie-nak juttatott megtiszteltetés "a nyugati világ összeesküvése a muzulmánok lejáratására".
Tüntetés zajlott le a 65 százalékban muzulmán lakosságú Malajzia fővárosában, Kuala Lumpurban is. Az Iszlám Párt szervezte megmozdulás részvevői "a pokolba kívánták" az indiai írót és Nagy-Britanniát. Memorandumot juttattak el a helyi brit nagykövetnek, követelve benne, hogy "a békesség és a kölcsönös tisztelet nevében" London vonja vissza a kitüntetést, és határolódjék el az olyan "provokátoroktól", amilyen Rushdie.
Az afganisztáni tálibok is kiadtak egy nyilatkozatot, bocsánatkérést követelve Nagy-Britanniától. A londoni látogatáson tartózkodó iraki külügyminiszter is rosszallását fejezte ki. Hosjar Zebari úgy vélekedett, hogy nem volt helyénvaló Rushdie kitüntetése, és kifejezte aggodalmát, hogy
szélsőségesek hasznot húzhatnak ebből a lépésből.
Hozzátette azonban, hogy nem kormányának hivatalos álláspontját fejtette ki ezzel.
"Sajnálatunkat fejezzük ki mindazoknak, akik túlságosan a szívükre vették ezt a kitüntetést, amely egy, az irodalomnak szentelt életet jutalmaz" - mondta Margaret Beckett brit külügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy a Nagy-Britanniában élő muzulmánok az ország közösségének szerves részét alkotják, és ugyanolyan megbecsülésben van részük, mint a közösség többi tagjának.
"A Salman Rushdie ellen a vallási szélsőségesek által indított boszorkányüldözés az első volt azoknak a megfélemlítési kampányoknak a hosszú sorában, amelyek vallási témák világi művészi ábrázolásának megbüntetésére irányultak" - állapítja meg az EBESZ sajtószabadság-képviselője. Haraszti Miklós hangsúlyozta, hogy az írók, újságírók megölésére szólító felhívásokat nemzetközi bűncselekménynek, gyilkosságra való felbujtásnak kellene tekinteni, függetlenül attól, hogy fatva képében vagy más formában jelennek meg, mert "semmilyen morális különbség nincs egy újságíró ellen megrendelt bérgyilkosság vagy egy íróra kiadott fatva között".
"Különös korban élünk, ha bátornak kell nevezni egy olyan cselekedetet, amely egyébként normálisnak volna tekintendő: a kortárs világ egyik legjobb írójának kitüntetését" - fejeződik be az EBESZ sajtószabadság-képviselőjének közleménye. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!