Az ultranacionalista szerb parlamenti elnök az EU-nak, Washingtonnak és Koszovónak sem tetszik
2007. május 09. 12:21, utolsó frissítés: 12:21
Nyugtalanító jelnek minősítette Olli Rehn, az EU-bizottság bővítési biztosa kedden Brüsszelben azt, hogy egy ultranacionalista politikus lett a szerb parlament elnöke. Reményét fejezte ki, hogy Nikolic megválasztása nem jelent végleges szövetséget a Szerb Radikális Párt ultranacionalistái és Kostunica között. Egyben felszólította Kostunica és Tadic támogatóit, hogy tegyenek egy utolsó erőfeszítést a közös kormányalakításra.
A januári parlamenti választásokon első helyen végzett Szerb Radikális Pártnak, a néhai Milosevic elnök egykori szövetségesének 81 képviselői helye van a 250 tagú parlamentben. A radikálisok mögött végzett két erő, a Nyugat-barát Boris Tadic államfő Demokrata Pártja és a mérsékelten nacionalista Vojislav Kostunica eddigi kormányfő Szerbiai Demokrata Pártja már hónapok óta próbálkozik közös kormány létrehozásával, s így az ultranacionalistáknak a hatalomtól való távoltartásával, de hiába. Nincs sok idejük az egyezségre: a szerb alkotmány értelmében május 14-ig meg kellene alakulnia az új kormánynak, máskülönben ismét választásokat kell kiírni.
Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn telefonon beszélt Tadiccsal, s utána azt mondta: a köztársasági elnök ragaszkodik ahhoz, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszékkel (TPI) való együttműködés szempontjából kulcsfontosságú posztok (például a titkosszolgálat, a belügyminisztérium) az ő ellenőrzése alatt álljanak. Solana támogatásáról biztosította Tadicot.
Olli Rehn kedden, néhány újságírónak nyilatkozva azt mondta: meglepte a választást megelőző szerb parlamenti vita hangneme és tartalma, mert egyes nyilatkozatokban az EU partner és barát helyett inkább ellenfélként szerepelt. Egyben figyelmeztetett: a parlamenttől jövő, nyugtalanító jel ellenére a reformokat támogató szerb pártoknak tudatában kell lenniük, hogy támogatóik európai jövőt akarnak, s ennek fényében kell cselekedniük.
Ezzel a finn politikus nyilván arra célzott, hogy az EU-bizottság tavaly májusban felfüggesztette az EU és Szerbia közötti közeledést célzó tárgyalásokat, mert a belgrádi vezetés nem képes őrizetbe venni és kiadni Hágának a háborús bűncselekményekkel vádolt személyeket, mindenekelőtt a boszniai szerbek volt katonai parancsnokát, Ratko Mladic tábornokot. Brüsszel idén márciusban külön is sürgette, hogy a TPI-vel való együttműködés szempontjából kulcsfontosságú posztokra "megfelelő és kompetens személyek" kerüljenek.
Bírálta Tomislav Nikolic szerb parlamenti elnökké választását Agim Ceku koszovói miniszterelnök is, Washington pedig arra figyelmeztette Belgrádot, hogy a szerb ultranacionalista politikus gyűlölködő retorikája hatással lehet a koszovói jogállás rendezésére is.
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Sean McCormack a radikális politikus retorikáját kifogásolta. Nikolicra utalva azt mondta, hogy a szerb radikális jobboldal megnyilatkozásai "a múltbeli borús napok gyűlöletbeszédét idézik". McCormack szerint Nikolic megnyilatkozásai "bonyolítják valamelyest a diplomáciát" a koszovói jogállás tekintetében.
A B92 belgrádi hírcsatorna értesülései szerint a történtek miatt az EU ismét elhalasztotta a vízumrendszert könnyítéséről és az illegális bevándorlók visszatelepítéséről szóló egyezmény parafálását Szerbiával. A megállapodást szerdán kellene aláírni, de a B92 az "EU-hoz közeli forrásokból" úgy értesült, hogy Brüsszel "technikai okokból" elnapolta az eseményt. Szerbia az egyetlen térségbeli ország, amely még nem írta alá Brüsszellel a szóban forgó megállapodást, és a B92 szerint nem kizárt, hogy erre mindaddig nem kerül sor, amíg nem tisztázódik, hogy merre halad a balkáni ország.
A B92 arról is hírt adott, hogy az Európa Tanács úgy döntött: Nikolic megválasztása miatt nem húzza fel az ET zászlaját szombaton, amikor is Szerbia átveszi az ET-tanács soros elnöki tisztét. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!