Holbrook: Zoran Djindjic idején kellett volna függetleníteni Koszovót
2007. március 20. 15:59, utolsó frissítés: 15:59
Koszovóban már áprilisban fellángolhat az erőszak, és a háború lehetősége sem kizárt, ha nem születik meg rövid időn belül a döntés a dél-szerbiai tartomány függetlenné válásáról - figyelmeztetett a Vecernje Novosti nevű belgrádi lapnak adott interjújában Richard Holbrook.
Az Egyesült Államok volt külügyminiszter-helyettese, ENSZ-nagykövete, a délszláv háborúk idején a balkáni amerikai politika egyik fő alakítója úgy vélte, hogy a Koszovónak nemzetközi felügyelet mellett megvalósuló függetlenséget előirányzó Ahtisaari-javaslat a pillanatnyilag lehetséges legjobb elképzelés a térség problémájának megoldására.
Holbrook szerint ha Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy megváltoztassa az Ahtisaari-terv tartalmát, vagy az ENSZ BT-ben megvétózza az azon alapuló döntést, akkor
a koszovói albánok ki nem elégített régi függetlenségvágya
erőszakba csap át. Az amerikai politikus szerint Moszkva arra bátorítja Belgrádot, hogy szálljon szembe az elkerülhetetlennel - egy új állam megszületésével. Ez az orosz magatartás szárnyakat ad a szerb radikálisoknak.
Richard Holbrook megalapozatlannak nevezte azt a félelmet, hogy Koszovó függetlenné válása veszélyes precedenst teremt. Elismerte ugyanakkor, hogy az ENSZ, az Egyesült Államok és az Európai Unió is nagyot hibázott azzal, hogy nem zárta le - a függetlenség megadásával - még az évtized elején a kérdést. Akkor, amikor még közeli volt a milosevici koszovói népirtás emléke, s Szerbiát az elkötelezett demokratának tartott, 2003-ban meggyilkolt Zoran Djindjic vezette, könnyebb lett volna meghozni ezt a döntést.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt javasolta szombaton, folytassák a Koszovó státusáról szóló szerb-albán tárgyalásokat, s azokat esetleg egy új ENSZ-főmegbízott vezesse. A koszovói albán kormány ezt az elképzelést hétfőn
teljességgel elfogadhatatlannak minősítette.
A Hasim Thaqi volt gerillavezér és exminiszterelnök vezette ellenzéki Koszovói Demokrata Párt szintén nem akar hallani semmilyen további tárgyalásról. Egyik vezetője, Enver Hodzai szerint Oroszország is tudja, hogy minden tárgyalási lehetőséget kimerítettek.
A Biztonsági Tanács Koszovónak szentelt üléséről egyébként Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet hétfőn kivonult, és a koszovói függetlenség pártolásával vádolta meg a tartományt vezető ENSZ-diplomatát.
Joachim Rücker, a koszovói ENSZ-kormányzat (UNMIK) vezetője a BT előtt ismertette szokásos, három hónapos jelentését a dél-szerbiai tartományban uralkodó állapotokról, majd a nagykövetek zárt ajtók mögött folytatták a tanácskozást. Míg javában zajlott az eszmecsere, amikor Vitalij Csurkin elhagyta az üléstermet, majd várakozó újságíróknak nyilatkozva keresetlen szavakkal ostorozta és
elfogultsággal vádolta Rückert, jelentését pedig megalapozatlannak minősítette.
"Ez még egy jele a helyzet rossz kezelésének. Rücker inkább a függetlenségért szállt síkra, semmint tájékoztatott a koszovói helyzetről" - mondta Csurkin. Az orosz nagykövet szerint egyelőre korai beszélni arról, hogy Moszkva élni fog-e a BT-ben vétójogával, amikor a testület állást foglal az Ahtisaari-tervről. Csurkin megismételte Moszkva álláspontját, amely szerint Oroszország folytatni kívánja a státustárgyalásokat. Martti Ahtisaari, az ENSZ-főtitkár koszovói megbízottja azonban következetesen elutasítja a moszkvai kérést.
Washington közben azt a moszkvai követelést utasította el, hogy Kofi Annan ENSZ-főtitkár új koszovói megbízottat nevezzen ki Ahtisaari helyett. Sean McCormack washingtoni külügyi szóvivő hétfőn leszögezte, hogy Ahtisaari jól végzi a dolgát, és továbbra is élvezi az Egyesült Államok támogatását. Washington a szerb ellenvetések ellenére szorgalmazza a koszovói kérdéskör gyors rendezését - tette hozzá. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!