Bizalmas jelentés: az EU már készül Koszovó átvételére
2007. március 13. 18:24, utolsó frissítés: 18:24
Az Európai Unió előrehaladott stádiumban lévő tervekkel készül átvenni az ENSZ szerepét a függetlenségre készülő Koszovó igazgatásában - tűnt ki egy bizalmas EU-jelentésből, amely hétfőn az amerikai hírügynökség birtokába jutott.
Eszerint egy 72 tagú EU-delegáció arra kapna megbízást, hogy felügyelje a nemzetközi jogilag ma még Szerbiához tartozó, ám túlnyomórészt albánok lakta tartomány státusára vonatkozó ENSZ-terv megvalósítását. A brüsszeli hivatalnokokat mintegy 200 tagú, helyi alkalmazottakból álló stáb segítené.
A Koszovó jövendő jogállásáról zajló bécsi tárgyalások szombaton rendezett utolsó fordulójában Szerbia újfent elutasította az ENSZ-főtitkár különmegbízottja, Martti Ahtisaari által kidolgozott tervet. A Biztonsági Tanács, amely még ebben a hónapban megkapja Ahtisaari végleges tervét, egyelőre megosztott a koszovói státus kérdésében. Oroszország a szerbek mögött sorakozott fel, az Egyesült Államok viszont pártolja Koszovó függetlenségét. A határozathozatal időpontját még nem tűzték ki. Az Európai Parlament (EP) külügyi bizottsága tagjai támogatásukról biztosították Martti Ahtisaari tervezetét.
A bizalmas jelentés - amelynek szerzői abból indulnak ki, hogy a Biztonsági Tanács jóvá fogja hagyni Ahtisaari elképzelését - úgy becsüli, hogy a koszovói EU-misszió az első évben 18,8 millió euróba fog kerülni.
Az eddigi ENSZ-közigazgatással, az UNMIK-kel ellentétben az EU-adminisztráció nem viselne közvetlen felelősséget Koszovó irányításáért, ez a feladat a helyi kormányra hárulna. Ám az EU főképviselőjének - boszniai kollégájához hasonlóan - jogában állna megvétózni a kormány döntéseit, illetve elbocsátani azokat a tisztségviselőket, akik megítélése szerint akadályozzák az ENSZ-határozat megvalósítását.
Feszült várakozás: készenlétben a NATO
A Koszovóban állomásozó NATO-erők felkészültek rá, hogy elfojtsák az erőszak bármilyen megnyilvánulását - jelentette ki hétfőn Pristinában Brantz John Craddock, az észak-atlanti szövetség fegyveres erőinek főparancsnoka. A Koszovó 2 milliós lakosságának 90 százalékát kitevő albánok egy jelentős része nem fogadja el a korlátozott, nemzetközileg felügyelt függetlenséget, hanem teljes szuverenitást akar. Ők az elmúlt hetekben már tartottak egy erőszakos tüntetést, amelynek feloszlatása során két ember halálos sebet kapott. Akkor még csak a koszovói albán rendőrséggel csaptak össze, de nem sokkal később két - emberi áldozatot nem követelő - robbantás is történt, s mindkettő célpontjai a koszovót igazgató nemzetközi szervek gépkocsijai voltak.
A dél-szerbiai tartományban uralkodó feszült hangulatot jelzi, hogy Roland Kather altábornagy, a NATO 16 ezres koszovói haderejének a parancsnoka nemrég gyors, Koszovó sorsát végleg elrendelő döntésre sürgette az arra illetékes politikusokat.
André Libich, a genfi Nemzetközi Tanulmányok Intézetének professzora, a térség egyik szakértője szintén a robbanásveszélyes helyzetre utalt, amikor a Politika című belgrádi lapnak adott interjújában azt mondta, hogy az albánok egyértelműen értésére adták a döntéshozóknak: mindaddig elégedetlenek lesznek, és semmilyen eszköz használatától sem riadnak vissza, amíg meg nem kapják a függetlenséget. Hasonló érveléssel a szerbek is tiltakozhatnának a déli tartomány elvétele ellen, de senki sem hinne nekik, mert mindenki tisztában van vele, hogy ők már belefáradtak a háborúkba - tette hozzá.
Az albánok történelmi tapasztalata: az autonómia nem elég
Martti Ahtisaari szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának nincs oka elvetni a Koszovó függetlenné válására vonatkozó tervet, s mindenki, aki további megbeszéléseket szorgalmaz, egyszerűen csak hátráltatni próbálja a folyamatot.
Az albán többségű dél-szerbiai tartomány végleges státusának meghatározását célzó tárgyalásokon közvetítő ENSZ-megbízott, volt finn elnök hangsúlyozta a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában: a koszovói albán többség - mindazok után, amiken keresztülment a szerb uralom alatt - egyáltalán nem hajlik arra, hogy bármit is elfogadjon, ami kevesebb a függetlenségnél. "Nagyon nehéz elképzelni, hogy a történtek után rá lehetne venni a koszovói albánokat a tőlük egyszer már elvett autonómia elfogadására" - mondta bécsi hivatalában az ENSZ-megbízott. Ahtisaari közölte, hogy helyettese még ezen a héten New Yorkba viszi a javaslatot, s számítása szerint április elején a BT elé kerül a dokumentum.
Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök további tárgyalásokat szorgalmazott Koszovó jogállásáról, arra hivatkozva, hogy az Ahtisaari-terv az ENSZ alapokmányának "brutális megsértése". Kijelentette, hogy Koszovó elragadása Szerbiától az ENSZ történetének legveszedelmesebb precedensét teremtené meg, hiszen hivatkozási alapot teremtene a határok átrajzolgatásához, és ezzel aláásná a nemzetközi rend alapjait.
Dan Fried amerikai külügyi államtitkár-helyettes elvetette hétfőn ez utóbbi feltételezést. Szerbiát, Koszovót és Macedóniát érintő balkáni utazásáról visszatérve kijelentette Washingtonban, hogy Koszovó nem lenne precedens más területek számára, legyen szó akár Abháziáról, akár Dél-Oszétiáról, akár Csecsenföldről, akár Moldova Dnyeszteren túli területéről vagy Korzikáról. A magas rangú amerikai diplomata kérdésre felelve elmondta: nem feltételezi, hogy Oroszország megvétózná a BT-ben az Ahtisaari-tervet. Végül megosztotta újságírókkal azt a Koszovóban szerzett benyomását, hogy a tartomány tíz százaléknyi szerb kisebbsége helyben akar maradni, nem kíván Szerbiába távozni Koszovó "ellenőrzött államiságának" elfogadása, illetve érvénybe lépése után sem. Az amerikai diplomata nem indokolta kijelentéseit.
Koszovó a NATO Jugoszlávia elleni légi háborúja nyomán 1999-ben gyakorlatilag különvált Szerbiától, és ENSZ-igazgatás alá került, ám nemzetközi jogi értelemben továbbra is Szerbia tartománya maradt. Az észak-atlanti szövetség Belgrád elleni háborújának meghirdetett célja az volt, hogy megvédje a szerb hatóságok tisztogató akcióitól Koszovó albán lakosait. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!