Gazdasági forgatókönyvek: Szerbiának is Koszovó függetlensége érné meg
2007. november 23. 14:07, utolsó frissítés: 14:07
Gazdasági szempontból nemcsak Koszovónak, hanem Szerbiának is jelentős haszna származna abból, ha a dél-szerbiai tartomány függetlenné válna; ezzel szemben, ha Belgrád továbbra sem adja fel jelenlegi álláspontját, az egyfelől visszavetné Koszovó gazdasági fejlődését, másfelől tetemes költségekkel járna Szerbiának - állapítja meg a bécsi székhelyű Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (WIIW) tanulmánya.
Az intézet Balkán-szakértője, Vladimir Grigorov négy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel az elemzésben.
1. Teljes függetlenség
Koszovó tüstént hozzákezdhetne az újjáépítéshez, rövid időn belül áramlanának a külföldi befektetések a bányászatba, az energiaágazatba és az infrastruktúrába. A gazdasági bővülés üteme megkétszereződne, és 7-8 százalékra emelkedne.
Szerbia ugyancsak gyorsítani tudná jelenlegi, 6 százalékos növekedési tempóját - legalább egy százalékkal -, mivel megszűnne a politikai kockázat a befektetők számára, és jelentősen javulna az ország EU-csatlakozási esélye. Belgrád drasztikusan lefaraghatná az évi 800 millió euróra rúgó biztonsági kiadásait.
2. Ellenőrzött függetlenség (Ahtisaari-javaslat)
Koszovó gazdasága ez esetben is nagy lendületet venne. Szerbia számára közvetlen költségként évi 130 millió euró keletkezne, ám a biztonsági kiadásokból jelentősen megtakaríthatna. Hasonlóképpen megszabadulna Koszovó adósságának visszafizetési terhétől (évi 35 millió euró).
3. Autonómia Koszovónak Szerbián belül
Ez alig változtatna valamit is a jelenlegi helyzeten. Belgrád számára fennmaradna a párhuzamos intézményi struktúrákra fordított évi 125 millió eurós közvetlen költség, ráadásul a biztonsági kiadásokat sem tudná csökkenteni. A külföldi befektetők szemében egyik terület sem lenne vonzó, a gazdasági impulzus elmaradna.
4. Koszovó visszahelyezése szerb fennhatóság alá
Bár ez a forgatókönyv a legvalószínűtlenebb, nagyon súlyos következményeket vonna maga után. Szerbia közvetlen költségei 400 millió euróra ugranának, a külföldi segélyek és beruházások elapadnának. Növekednének a biztonsági kiadások is. A gazdasági bővülés üteme megtorpanna, és a felére zsugorodna. Koszovó gazdasági recesszióba süllyedne.
A tanulmány szerint Szerbia gazdaságpolitikai vonala hosszú távon nem tartható fenn. A folyó fizetési mérleg hiánya a hazai össztermék (GDP) 15 százalékára rúg, az infláció irányíthatatlanul ingadozik, a belgrádi tőzsde részvényárfolyamszintje a stabilitás hiánya miatt az utóbbi hónapokban 25 százalékot veszített. Ha jövőre nem teszik meg az alapvető reformlépéseket, és a külföldi befektetők elveszítik a belgrádi politikai vezetés iránti bizalmukat, a szerb gazdaság legrosszabb esetben recesszióba fordulhat. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!