Magyar-szlovák szópárbaj az EP-ben a kisebbségekről
2007. november 06. 16:22, utolsó frissítés: 16:22
Történetében először az Európai Unión belüli hagyományos nemzeti kisebbségek helyzetéről folytatott vitát az Európai Parlament hétfőn Brüsszelben: az állampolgári, igazságügyi és jogi bizottság ülésén elsősorban a szlovákiai magyar kisebbség, illetve a Szlovákiában nemrégiben megerősített Benes-dekrétumok miatt kialakult helyzet volt a téma.
Az előterjesztők nevében előadó Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), valamint Kósáné Kovács Magda (MSZP), a szlovákiai magyar Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád, továbbá a bizottságot elnöklő Jean-Marie Cavada egyaránt méltatták a kialakult közös álláspontot arról, hogy a kisebbségi kérdésben folytatódik a vita az EP-ben.
A Benes-dekrétumokkal kapcsolatos fejleményekről eddig csupán napirend előtti felszólalások formájában esett szó az Európai Parlamentben.
Gál Kinga bevezetőjében hangsúlyozta: az Európai Unióhoz való csatlakozás után is nyomon kell követni a nemzeti kisebbségek helyzetét, különösen az új tagállamokban, hiszen egyes területeken az utóbbi években egyértelmű visszafejlődés tapasztalható.
A meghallgatás után nyilatkozva kiemelte: a fő kérdés a diszkrimináció, a kisebbségek tagjainak másodrangú állampolgárként történő kezelése és az és az unió alapértékeinek az összeegyeztethetősége. Kósáné Kovács Magda felszólalásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a mai EU-ban meg kell oldani azokat a helyzeteket, amelyek a régi gyökerű konfliktusokat életben tartják. Azt is kiemelte, hogy mértékletességgel lehet megakadályozni a szélsőségek megerősödését.
Az ülés után nyilatkozva emlékeztetett arra, "az EU azért jött létre, hogy a német-francia "ősgyűlölséget el lehessen temetni, és erre a képzeletbeli sírra rá lehessen építeni egy új Európát", és úgy vélte, a közép-európai térségnek "el kell tanulnia a békeakarást". Nyugaton viszont meg kell tanulni, hogy a keleti térség legnagyobb történelmi terhe a két világháború utáni békék következménye, ahol a térség országait nem vagy részrehajló módon kérdezték meg - tette hozzá.
Bauer Edit, aki nem sokkal az ülés előtt e-mailben halálos fenyegetést kapott, elfogadhatatlannak nevezte a szlovákiai helyzetet. Méltatta ugyanakkor, hogy a hamarosan aláírandó új európai uniós szerződés megszüntetheti a kettős bánásmódot, amely eddig az EU-t jellemezte kisebbségi kérdésekben, nevezetesen azt, hogy az új tagországoktól többet követel e téren, mint régebbi tagjaitól.
Az ülés után aggasztónak nevezte azt a "szélsőséges propagandát", amely úgy próbálja beállítani, hogy kisebbségi téren Szlovákiában minden rendben van. A Benes-dekrétumokra utalva több képviselő hangoztatta a kollektív bűnösség elfogadhatatlanságát.
A felszólaló szlovák képviselők konkrétumokkal igyekeztek alátámasztani, hogy a szlovák kormány tiszteletben tartja a nemzetközi kisebbségi normákat, és a magyar kisebbség helyzete nem romlik, hanem javul. Elhangzott az is, hogy a magyarországi szlovákok körülményei sem jobbak.
Cavada elnök emlékeztetett arra, hogy a bizottság nem kíván beleszólni egyes kormányok tevékenységébe. A testület elsősorban a társadalmi harmónia szempontjából vizsgálja a kérdést, az a fő törekvése, hogy Európa népei harmóniában éljenek. Úgy vélte egyúttal, hogy a magyar és a szlovák kormánynak le kellene ülnie, és megpróbálnia előrelépni az 50-60 éves történelmi problémák megoldásában, "ahelyett, hogy a kisebbségekre mutogatva rivalizálnak".
A tűzzel játszani veszélyes, és Európa nem tűrheti el ezeket a dolgokat, amelyek a múltban már többször oly sok erőszakot hoztak... Nem engedhetjük kezeletlenül ezeket az ügyeket, mint egy tályogot, amely egyre súlyosbodik - fogalmazott a francia képviselő. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!