Elfogadták a Hlinka-törvényt a szlovák parlamentben
2007. október 27. 10:26, utolsó frissítés: 10:26
A szlovák parlament pénteken törvényben rögzítette az ellentmondásos szlovák pap-politikus, Andrej Hlinka nemzetegyesítő és államalapító érdemeit, majd a Hlinkával szorosan összefüggő csernovái tragédia, a száz évvel ezelőtti "magyar csendőrsortűz" évfordulója alkalmából is megszavaztak egy nyilatkozatot.
Száz évvel ezelőtt lőttek agyon a csendőrök a szlovákiai Csernován tizenöt embert, akik lázadozva útját állták a falu templomának felszentelésére érkező egyházi méltóságoknak, és azt követelték, hogy templomukat falujuk szülöttje, Andrej Hlinka pap-politikus szentelje fel.
Hlinka, az 1864 és 1938 között élt szlovák pap-politikus - a gróf Zichy vezette magyar Néppártból kilépve - alapította meg a Szlovák Néppártot (SLS), s attól kezdődőden magyarellenes politikát folytatott, amiért aztán eltiltották hivatásától és két évig a szegedi Csillagbörtönben is raboskodott.
A hivatalos szlovák történetírás a magyar erőszak áldozataiként tartja számon a csernovái áldozatokat, a hazafias szlovák politika pedig minden lehetséges alkalommal "a vérengző magyar virtus" bizonyítékaként emlegeti fel a tragédiát.
Katarína Zavacká, a Szlovák Tudományos Akadémia szerint azonban "a brutális magyarokról és a jámbor szlovákokról alkotott vélemény csupán mítosz." A csendőrök ugyan a magyar állam csendőrei, ám környékbeliek voltak, azokból a falvakból származtak, ahol alig volt magyar nemzetiségű lakosság. Ajánlatos lenne, ha a lex Hlinkát előterjesztő Ján Slota vezette nemzeti párt (SNS) képviselői "vennék a fáradtságot és olvasnának is, mielőtt kinyitják a szájukat" - fogalmazott a szlovák történész.
A lex Hlinka a "második fejezete" annak a sorozatnak, amelynek kezdeteként az SNS szorgalmazására a szlovák parlament nem magyar nemzetiségű honatyái határozatban mondták ki a szlovákiai magyarok II. világháború utáni jogfosztásához törvényi alapot teremtő Benes-dekrétumok érinthetetlenségét.
Slotáék eredetileg a "nemzet atyjává" szerették volna szentelni a törvény által Andrej Hlinkát, kinek törekvéseiben a nacionalizmus, a szélsőséges klerikalizmus, az idegengyűlölet és az antikommunizmus mosódott egybe, később fasiszta elemekkel is vegyülő eszméket hirdetett. Slotáék indítványát hosszas vita és alkudozások után végül "lefaragott formában" fogadták el, miközben az MKP ellene szavazott.
A csernovái tragédiát, ezzel együtt az intoleranciát és a mindennemű államhatalmi elnyomást is elítélő nyilatkozatot az MKP is megszavazta. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!