Ahmadinezsád megkegyelmezett a brit tengerészeknek
2007. április 04. 22:23, utolsó frissítés: 22:23
Mahmúd Ahmadinezsád iráni államfő szerdai sajtóértekezletén bejelentette, hogy megkegyelmezett a fogva tartott 15 brit haditengerésznek és tengerészgyalogosnak, és szabadon bocsátja őket.
Az elnök "a brit népnek szánt húsvéti ajándéknak" nevezte a foglyok elengedését. A tévében sugárzott képeken látni lehetett, amint Ahmadinezsád mosolyogva kezet ráz a brit tengerészekkel, és néhány szót vált velük. A 15 brit haditengerészt csütörtökön adják át a brit nagykövetségnek. Jelenleg az iráni külügyminisztérium felügyelete alatt állnak. Hozzátette, hogy csütörtökön, mielőtt Nagy-Britanniába utaznak, átadják őket a brit képviseletnek.
A brit kormányfői hivatal és George Bush amerikai elnök üdvözölte Ahmadinezsád elnök bejelentését. Tony Blair brit kormányfő köszönetet mondott az iráni népnek: "Nem viseltetünk rossz indulattal, ellenkezőleg tiszteljük az ősi civilizációval rendelkező Iránt, amelynek népe büszke és méltóságteljes."
"Az iráni kormány sajnálja, hogy a brit kormány nem elég bátor ahhoz, hogy beismerje tévedését, vagyis a behatolást az iráni vizekre" - mondta Ahmadinezsád a sajtóértekezleten, hozzátéve, hogy "az iráni nemzetet "elszomorította" a britek cselekedete. Azt állította, hogy a brit kormány egy Teheránnak küldött levelében ígéretet tett rá, hogy "többet nem" sérti meg Irán területét, de rögvest leszögezte, hogy e vállalásnak nincs köze a tengerészek elengedéséhez, amely "az iszlám jóságának" köszönhető.
Az államfő a tájékoztatón hosszas, Korán-idézetekkel és a Közel-Kelet modern történetére és Irakra vonatkozó utalásokkal teletűzdelt bevezető után tette meg bejelentését, egyszersmind a sajtóértekezletet adta alkalmat kihasználta arra, hogy bátorság érdemrenddel tüntesse ki Abulhaszem Amanak tengerészkapitányt, aki március 23-án "elfogta a behatolókat, és megvédte Irán határait".
Faye Turney-re, a fogva tartott brit tengerészek közül az egyedüli nőre utalva Ahmadinezsád bírálta Nagy-Britanniát, amiért egy kisgyermekes anyát Irakba, "az otthonától, a gyermekétől távol" vezényeltek. "Nyugaton miért nem tisztelik a családi értékeket" - tette föl a kérdést.
Ahmadinezsád azt is közölte, Irán fontolóra veheti kapcsolatok létesítését az Egyesült Államokkal, de rögtön hozzáfűzte: erre csak akkor nyílik mód, ha George Bush amerikai elnök kormánya "változtat magatartásán".
Az iráni elnök sajtótájékoztatóján - amely mindössze az ötödik a politikus 2005 augusztusi beiktatása óta - azt is kijelentette: a nagyhatalmak nem foszthatják meg ENSZ-határozatokkal az iszlám köztársaságot az atomtechnológia felhasználásához fűződő jogától. Bírálta az ENSZ Biztonsági Tanácsát, mondván, a testület nem volt képes megakadályozni Irak megszállását és "a palesztinok elleni bűntetteket".
Megfigyelők szerint Irán kezdettől fogva arra igyekezett felhasználni a brit túszügyet, hogy jó pontokat szerezzen a nemzetközi színtéren és odahaza egyaránt. Mint arra egy iráni újságíró rámutatott: a történtek belföldön is helyrepofozhatják valamelyest Ahmadinezsád elnöknek az elmúlt időszakban kissé meggyengült tekintélyét. Az újságíró szerint a foglyok elengedése ügyes sakkhúzás volt, mert úgy vetett véget a válságnak, hogy közben kitolt a britekkel, egyszersmind jóindulatúnak tüntette föl Iránt. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!