Megkezdődtek az ENSZ-tárgyalások Koszovó státusáról New Yorkban
2007. április 04. 08:34, utolsó frissítés: 08:34
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa helyi idő szerint kedden délután megkezdte New Yorkban a tárgyalásokat Koszovó státusáról. A kényes kérdés megosztja a BT-tagokat, csak abban ért mindenki egyet, hogy a döntési folyamat hosszasan elhúzódhat.
A Biztonsági Tanács zárt ülésén elsőként Martti Ahtisaari, az ENSZ-főtitkár megbízottja ismertette a Koszovó státusára vonatkozó javaslatát, amelyről aztán Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök, majd Fatmir Sejdiu koszovói elnök nevében - a protokoll előírásai miatt - a koszovói ENSZ-közigazgatás (UNMIK) képviselője fejtette ki véleményét. Sejdiu a hivatalos, zárt ülés után informális találkozón ismertette álláspontját a BT tagjaival.
Kostunica kijelentette, hogy az Ahtisaari-terv csak a koszovói albánok érdekeit képviseli. Megismételte, hogy Szerbia kész széles körű autonómiát biztosítani Koszovónak, és új ENSZ-közvetítő kinevezésével új tárgyalások megkezdését szorgalmazta. Sejdiu igazságosnak és nagyon kiegyensúlyozottnak nevezte a tervet, és rámutatott, hogy a tárgyalásos rendezésnek már valamennyi lehetőségét kimerítették. Ahtisaari szintén elutasította a párbeszéd további folytatásának ötletét.
Emyr Jones Parry, a soros BT-elnök Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete a tanács ülése után úgy vélte, hogy Ahtisaari terve jelentős támogatottságot élvez. A testület a napokban dönt arról, hogy Oroszország javaslatának alapján küldjön-e ki tényfeltáró bizottságot Belgrádba és Pristinába.
Vitalij Csurkin, Oroszország ENSZ-nagykövete viszont azt mondta, hogy a BT-nek mindössze három vagy négy tagja biztosította feltétlen támogatásáról az Ahtisaari-tervet, a többiek részéről "kérdések és kételyek" hangzottak el. Csurkin a zárt ülésen kijelentette, hogy Moszkva szerint nem megalapozott felvetni a függetlenség kérdését Koszovóval kapcsolatban, nincs ok Szerbia szuverenitásának és területi egységének megsértésére.
Angol és orosz kollégájához hasonlóan Jean-Marc de La Sabliere francia ENSZ-nagykövet ugyancsak jelezte, hogy nem lehet gyors döntésre számítani. De La Sabliere, aki országa és az Európai Unió nevében támogatásáról biztosította az Ahtisaari-tervet, ugyanakkor kijelentette, hogy a Biztonsági Tanácsnak heteken belül döntést kell hoznia, mert Európa stabilitása forog kockán.
Ahhoz, hogy New Yorkban a 15-tagú BT-ben határozat szülessen, legalább kilenc tag igenlő szavazata kell, s az, hogy az öt állandó tag közül egy se mondjon nemet a döntésre. Belgrád pedig épp ez utóbbira számít, arra, hogy Oroszország, s esetleg Kína is vétót emel az Ahtisaari-javaslat ellen. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!